Nume utilizator 
Parola 
Beszédzavarok gyermekkorban
Bodis Botond  |  2011. 07. 15., 13.21
Beszédzavarok  gyermekkorban

A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki. Minden szülő, nagyszülő várja az első szavakat.

Azonban előfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az első pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülő számára lassan világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Ha mégis elindul a beszéd, akár 3-4 éves kor után, szinte érthetetlen, hadaró vagy pösze.

 

Az egyik leggyakoribb és igen súlyos rendelleneség a megkésett beszédfejlődés. A gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek el beszélni, ha egy kislány 1 éves kora körül, egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni a beszédre és érdemes szakembert (logopédust/pszihológust) felkeresni.


A beszédkésés tünetei


Csökkent beszédkészség, mely már az első életévben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyerekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak. Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése hosszú időre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük szegényes, nehezen gyarapszik. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek. Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük.

Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.

 

A megkésett beszédfejlődés rizikófaktorai:

  • koraszülöttség,
  • nem normális lefolyású szülés,
  • szülési sérülés,
  • szülési rendelleneség,
  • gőgicsélés hiánya vagy kései indulása,
  • 2 éves kor után induló beszéd,
  • feltünően lassú beszédfejlődés,
  • a beszédprodukció hibája,
  • hallássérülés,
  • született beszédgyengeség
  • megfelelő stimulálás hiánya

 

Az időben felfedezett és kezelt megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, az elmaradások sok esetben teljesen vagy nagyrészt behozhatók. Amennyiben nem foglalkozunk vele időben és szakszerűen később majd az írás-olvasás területén megnyilvánuló maradványtünetként újra szembesülhetünk vele.

A másik igen gyakori rendellenesség a pöszeség, amely artikulációs zavart jelent (köznyelven beszédhibaként emlegetik) és következő cikkünkben foglalkozunk vele részletesen.

 

 

 

Tóth Emese,

Pszihológus, logopédus

 




All right reserved: Clinica Korall 2010. Created by: Webpole.ro